Dobogókő
Dobogókő Pilisszentkereszt közigazgatási területéhez tartozik, hazánk kiemelt turisztikai központja, a honi természetbarát mozgalom bölcsője. Itt nyitotta meg kapuját Magyarország első turistaháza, amely ma turistamúzeumként látogatható, és itt volt hazánk első sípályája is. Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, ahol egyes vélekedések szerint a Föld szívcsakrája is található. Két kilátójából csodálatos panoráma nyílik a Dunakanyarra és a Börzsönyre. Innen túraútvonal vezet a Rám-hegyre és a Rám-szakadékba.
Dobogókőn a nagy parkolótól kb. 700 méterre, a Zsindelyes büfénél található a sípályák kiindulópontja. A hagyományos (1-es) pálya egy 980 méter hosszú széles lejtő, amelynek felső része, különösen a legfelső 150 métere meredek az alsó része kifejezetten lankás, kék nehézségű. A pálya szintkülönbsége 178 méter. Megfelelő hóviszonyok esetén reggel 9-től délután 16 óráig működik a felvonó, melynek nyomvonala a pálya melletti erdőben található.
Dobogókő Budapest közepétől 45 km-re van. Elérhetjük gépkocsival, Pomázon és Pilisszentkereszten át, a jól kiépített, dombok között tekergő műúton; vagy az Árpád híd pesti hídfőjétől induló autóbusszal, de mehetünk
Pomázig HÉV-vel, s onnan buszjárattal. A kétoldalt összeérő lombok zöld folyosójában kanyargó autóút a hegy tetején hatalmas, betonozott parkolóban ér véget. Túlnan, a turista emlékpark szélén a báró Eötvös Lorándról elnevezett menedékház, mellette pedig a természetjáró múzeum áll, észak felé a kilátót találjuk, de a vihartépte öreg fák között is akad látnivaló.
Elsőül mindjárt egy másfél méter magasságú, kúp alakú szikla, a jóléti erdőgazdálkodás alapjait megteremtő Mészöly Géza emlékét hirdeti azóta, hogy 1995-ben az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlése alkalmával a tisztelgő utódok elhelyezték.
Cseperedő tiszafák övezik a következő jeles követ. A rávésett szöveg dr. Cholnoky Jenő világhíres geográfusra emlékeztet, ki a Magyar Turista Egyesület elnökeként is tevékenyen szolgálta a turistaság ügyét, de emlékeztet a talán azóta sem felülmúlt turistaeseményre is: a Szent István-vándorlásra. A nagy király emlékét idéző túra 1938. március 19-én indult az Írottkőről és a Tolvaj-hegyről, hogy az összesen 45 szakaszra osztott hosszú út után a résztvevők fényes ünnepség mellett találkozzanak június 6-án Dobogókőn. Ez a túra volt az alapja a ma országos kék túraként ismert útvonalnak.
Szinte vonzza a tekintetet a távolabbi szegletet uraló, sziklákból épített gúla tetején fehérlő korona az apostoli kereszttel. Hősök tiszteletére emeltetett, azon húősök tiszteletére, akik túrabakancsban megismert és megszeretett hazájukért az első nagy háborúban életüket áldozták. Az emlékművet József főherceg tábornagy avatta fel 1931. május 10-én. Az 50-es években felsőbb parancsra az emlékművet ledöntötték, méltó helyreállítására 1989. után
került sor, kiegészítve a második világégésben elpusztult áldozatok emléktáblájával.
Északi irányba sétálva az előtáruló panoráma megálljt parancsol: Magyarország egyik legszebb kilátóhelye ez a természet alkotta dobogó. Az alatta elterülő, szelíden hullámzó völgykatlan a Duna kitárulkozó szorosába hajlik. A katlan közepének nagy púpja az Árpádvár, mellette a közismert szakadék, majd a névadó Rámhegy a Ferenczy-sziklával. Nagy kanyarral fut a Szőkeforrás völgye Dömös szélső házai felé, kiemelve a Keserűs tömbjét. Kicsit odább, a Malompatak fölött a Vadállókövek szélkoptatta, rendezetlen gerince mutatja az utat a hajdani vulkán Prédikálószékre.
Ha nyugat felé nézünk, felsejlenek a lombtakarta Szerkövek, látszik a Szakóhegy, s ennek gerincén túl a Maróti-hegyek és az esztergomi Vaskapu. Szemben északnak, imponáló a Dunát nagy kanyarra kényszerítő Szent Mihály hegye, a parthoz simuló Zebegény fölött a Börzsöny kúpjai. Visegrád hegyei mögött még látszik az elfogyó Naszály, a Cserhát s fölsejlik a Mátra kéklő tömbje.
Ha kigyönyörködtük magunkat, indulhatunk visszafelé. Néhány lépés után szépen formázott trachyt kőgúla, benne bronz relief: dr. Téry Ödön emlékműve előtt állunk. Azé a Téry Ödöné előtt, aki nélkül a magyar természetjárás története lenne szegényebb, hiányosabb a turisztikai irodalom, rövidebb a turistaalkotások sora.
Néhány lépésnyire találjuk a siketek Mária-kegyhelyét, amelyet a lourdes-i kápolna mintájára az MTE Sikerek Osztályának tagjai alakítottak ki. A kegyhelyet 1927. május 15-én szentelte fel Saly Arnulf bencés tanár a környékbeli lakosság és a turisták sokasága előtt. A kegyhely a háború után pusztulásnak indult, mára azonban már újjáépítették, kicsinosították.
Túrák turistautak Dobogókőre nem csak az eddig elsoroltak csalogatják a látogatókat. Itt találkoznak, s innen indulnak a legfontosabb turistautak minden irányba, sétára hívogatva a kényelmesebb városi látogatókat csakúgy,
mint a nagyobb megpróbáltatásokat is vállaló bakancsosokat. Előbbieknek sárga kör jelzéssel kínálja magát az alig két km hosszúságú Thirring-körút. A piros körön jó órás séta közben a Zsivány-szikla és a Hideglyuk kínál látnivalót. Nyugat felé ugyancsak kényelmesen járható (a vörös sáv mentén) a Szakónyeregbe, az Ilona pihenőhöz vezető út. A kiépített sétány a Rezső vagy Gyula néven ismert kilátóig visz, ahonnan látni a kanyarodó Dunát őrző visegrádi fellegvárat. Az alig 3 km-nyi út során megpihenhetünk még a Hegedűs-obeliszknél, végül pedig a Tost sziklájánál lévő padokon, ha már megnéztük a turisták védelmezőjének, Hegyei Szent Bernátnak emléktábláját. (A vörös jelzésen, már nehezebb terepen haladva, Dömösre juthatunk tovább a Téry nevét viselő út északi szárnyán.)
Hosszabb gyaloglásra három égtájat is választhatunk. Nyugati irányban együtt indul a Hunfaly-út zöld keresztsora a Klastrom szirtek alatt megbúvó menedékházhoz s az egykori pálos kolostor maradványaihoz, a kies Rám-szakadék sárga jelzésével. (Nehéz út!)
Dél felé az országos kék jelzés a Hideglyukat és a Zsivány-sziklákat megmutatva Szentkereszt s Buda felé tart. A vörös jelzés, a Téry út déli szakasza, Szentkereszt és Pilisszántó érintésével a Kopár csárdáig visz. De erre indul a sárga is, hogy aztán a Fagyos katonánál keletnek fordulva, a Tölgyikreken át Lajosforráshoz érjen. Ezek kényelmes, szép útvonalak.
Keletnek tart az országos kék jelzés, Visegrádig vezető szakasza,. Pilisszentlászló alatt északi kanyart vesz, s az Urak Asztala mentén megy a Nagyvillámon álló Zsitvay kilátóhoz, onnan pedig le, a visegrádi révhez. Piros háromszög mutatja a hosszú, nehéz utat Királykút érintésével a Prédikálószékre, majd a Vadállókövek közt le,
Dömösre. A kék kereszt mentén, átgázolva a Bükkös patakon és leereszkedve a Kopasz-hegy meredekén, a Pilisszentkereszt melletti, szépen gondozott Szentkútnál pihenhetünk, s ha már forrásvizétől felüdültünk, haladhatunk tovább a Szurdok alsó bejáratához.
(Forrás: Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 590. szám, 1998.)