Helyi látnivalók

Pilisszentkereszt Budapesttől mintegy 30 km-re északra található 2200 lelket számláló hegyi falu, mely a Pilis dolomittömbjét és a Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű vonulatát kettészelő völgyben fekszik.Településünk a XII. században épített ciszterci kolostor romjai révén kiemelkedő magyar történelmi emlékhely. A törökdúlás után elnéptelenedett falut a XVIII. század derekán szlovák és német telepesek keltették újra életre.Napjainkban a falu máig is élő hagyományaira büszke, kétnyelvű, multikulturális település. A falu közvetlen környezetében több, iható vizű forrás fakad, és számos kiemelkedő szépségű kirándulóhely található (pl. Dobogókő, Szurdok, Pilis-tető, Vaskapu, Szentkút)...

7 km Pilisszentkereszttől közúton, jelzett túristaúton kb. 1 1/4 óra

Dobogókő Pilisszentkereszt közigazgatási területéhez tartozó, hazánk kiemelt turisztikai központja, a honi természetbarát mozgalom bölcsője. Itt nyitotta meg kapuját Magyarország első turistaháza, amely ma turistamúzeumként látogatható, és itt volt hazánk első sípályája is. Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, ahol egyes vélekedések szerint a Föld szívcsakrája is található. Két kilátójából csodálatos panoráma nyílik a Dunakanyarra és a Börzsönyre. Innen túraútvonal vezet a Rám-hegyre és a Rám-szakadékba...

megközelíthető jelzett túristaúton, kb. 1 és 1/2 óra

A Pilis hegy 757 m-es magasságával a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. Tetejéről remek kilátás nyílik Budapest felé. A hegy Dachsteini mészkőből álló, hatalmas koporsószerű képződmény. A Pilis hegycsoportjának kiemelkedése a földtörténeti triász időszakból, kb. 200 millió évvel ezelőtt kezdődött, míg a tőle északkeletre eső terület törésvonalak mentén nagy mélységbe zökkent le...

megközelíthető jelzett túristaúton, kb. 20 perc

Pilisszentkereszt és Csobánka között, a Dobogókőre vezető műúttól DNY-ra, mintegy 200 m-re, azzal csaknem párhuzamosan található a Dera-patak szurdokvölgy, amely mind földtani, mind geomorfológiai szempontból jelentős természeti értéket képvisel.
A szurdok geológiai értékét elsősorban az adja, hogy a patak által kivájt völgy meredek falai kiválóan feltárják a földtörténet középkorának triász időszakában képződött Dachsteini mészkő formáció vastag padjait...

Fő utca 16.

A Fő út elején található az 1766-ban épült barokk stílusú római katolikus templom, mely a Szent Kereszt tiszteletére lett fölszentelve.

Eredetileg a pálosok kápolnája. 1766-ban alakították át templommá. A pálosok címere, csőrében kenyeret tartó holló, ma is látható a templombejárat fölött. Sokáig helyi káplánság volt. Rendes plébánia 1800-ban lett. Anyakönyve 1796-tól – részint latin, részint magyar nyelven – van vezetve...

​

megközelíthető jelzett túristaúton, kb. 30 perc

Az egyházi jóváhagyással nem rendelkező szentkút tisztelete az 1860-70-es években keletkezett. 1949 május 3-án a tavaszi búcsún részt vett 19 éves Erdei Matild súlyos bénulásból meggyógyult, a Historia Domus 1950 szerint. Sarlós Boldogasszony ünnepén ünnepi szentmisét tartanak a Szentkútnál, mely zarándokutak (Mária út, Magyar zarándokút) és túrautak (sárga kereszt) fontos állomása is.

Pilisszántói út

A kálváriát a Pilisszántó felé vezető út mentén, a falu végén állíttatta 1913-ban, a régi helyébe Bossányi Antal helyi plébános.

A kálvária összképét az 1913-ban felépített Golgota-jelenet határozza meg. Az építmény legérdekesebb darabja a Jézus-kereszt. Ennek mintájára faragták 1933-ban a fiatalabb temetői keresztet. Hasonló munka a Szentkút mellett található kőkereszt is.

​

​

A településen található keresztek közül három is figyelmet érdemel. Mindegyik ugyanannak a kéznek vagy műhelynek az alkotása. Néprajzilag értékes helyi munkák.

A Szentkút mellett álló kőkereszten kőből faragott, festett (a haj, az arc és a sebek) corpus. A kereszt fölött pléhtető, széle fűrészfogasan díszített, kékre festett. Az INRI táblát is kőből faragták, betűi fehérek. Különlegessége a talapzat.

A négyszögletes alapra négy kerek oszlop került, ezekbe csavartan emelkedő szalagot véstek. A kő sötét, a szalagot fehérre festették. Az oszlopok tetejére peremes fedőlapot helyeztek, s erre állították a keresztet. A kőlap elején feliratok:

Felül: "PATER, IN MANUSTUS CONMENDO." (Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.)

Alul: "SPIRITUM MEUM"

A kőlapra, a kereszt mellé két oldalra egy-egy kővázát tettek.

​

.

megközelíthető jelzett túristaúton, kb. 15 perc

A falu határában, a Pilis és a Dera-patak ölelésében láthatóak a III. Béla által 1184-ben alapított ciszterci apátság feltárt maradványai.

A romok helyén eredetileg egy XI. századi épületegyüttes állt, melyet egy a korai Árpád-korban benépesült falu vett körül. Amikor III. Béla (1172-1196) 1184-ben megalapította a ciszterci kolostort, az itt álló épületeket alakították át, bővítették ki a ciszterci igények és eszmények szerint. Az első szerzetesek a franciaországi Acey apátságából érkeztek ide.

.

Fő utca 12.

A Fő út 14. szám alatt tekinthető meg a település szlovák nemzetiségű lakosságának tárgyi emlékeit őrző Tájház, melynek egykori tulajdonosa kovács volt. Műhelye a ház udvarán található..

Fő utca templom

2013. évben volt a 800 éves évfordulója annak, hogy Gertrudis magyar királynét, II. András feleségét, öt gyermek - közöttük a későbbi Szent Erzsébet és országépítő IV. Béla édesanyját -  1213. szeptember 23-án, 29 éves korában meggyilkolták a pilisi erdőségben. Teste a közeli ciszterci apátságban nyugodott sírjának feltárásáig.
Az esemény alkalmából civil kezdeményezésre, civilek és az önkormányzat összefogásával a római katolikus templom oldalán emléktábla állíttatott. Az emléktáblát Rieger Tibor neves szobrászművész készítette.

Szent Erzsébet tér

A Dobogókőre vezető út és a Fő utca  kereszteződésében fekvő Szent Erzsébet parkban látható M. Gémes Katalin és Markolt György Szent Erzsébet-szobra.

Szent Erzsébet több szálon is kötődik a környékhez. Egyrészt a ciszterci monostort alapító III. Béla király unokája, másrészt a pilisi erdőségben gyilkolták meg (2013-ban éppen 800 évvel ezelőtt) édesanyját, Gertrudis királynét, II. András feleségét, akinek földi maradványai sírjának feltárásáig a közeli ciszterci monostorban nyugodtak.

Fő utca templom

A plébánia mellett látható Csíkszentmihályi Róbert 2000-ben felállított III. Béla-szobra. III. Béla királyunk alapította a falu határában lévő ciszterci monostort 1184. évben.

III. Béla uralkodása – 1172-től 1196-ig – hazánk történetének fényes időszaka. Életművének nem volt történetírója, de arról a fennmaradt hazai és külföldi, szétszórt, egykorú történelmi emlékekből elég világos képet rajzolhatunk. Minket szerteágazó kormányzásából most az egyházi vonatkozások, a pápához, a püspökségekhez, a papsághoz és a szerzetesekhez fűződő tettei érdekelnek leginkább.