III. Béla szobor
A plébánia mellett látható Csíkszentmihályi Róbert 2000-ben felállított III. Béla-szobra. III. Béla királyunk alapította a falu határában lévő ciszterci monostort 1184. évben.
III. Béla uralkodása – 1172-től 1196-ig – hazánk történetének fényes időszaka. Életművének nem volt történetírója, de arról a fennmaradt hazai és külföldi, szétszórt, egykorú történelmi emlékekből elég világos képet rajzolhatunk. Minket szerteágazó kormányzásából most az egyházi vonatkozások, a pápához, a püspökségekhez, a papsághoz és a szerzetesekhez fűződő tettei érdekelnek leginkább.
II. Géza királynak, az első magyarországi ciszterci monostor, Cikádor alapítójának második fia volt Béla. 1163-ban, 14 éves korában került Bizáncba, Mánuel császár ud-varába, ahol az Alexiosz nevet kapta, és hamarosan a számára kreált új, deszpotész rangot, és ezzel a császárság vezető méltóságai sorába emelkedett. A császár leánya jegye-sének és a trónon utódjának választotta. 1169-ben azonban a császárnak fia született, Béla jegyességét felbontotta és Châtillon Anna antiochiai hercegnőt adta neki feleségül, aki Châtillon Rajnald keresztes vitéz leánya és Mánuel sógornője volt.
1172-ben meg-halt Béla bátyja, III. István, Magyarország királya. Az ország többsége Bélát, kisebb része öccsét, Gézát kívánta királynak. Béla még abban az évben hazatért hazájába, és miután Lukács esztergomi érsek megtagadta koronázását, III. Sándor pápa engedélyével kivételesen András kalocsai érsek tette az alig 24 éves ifjú fejére a koronát, 1173. január 13-án. Béla országlásának első hét évében lépésről lépésre megszilárdította uralmát. Következetesen, minden ügyben hűségesen kitartott a római pápa oldalán. Lukács érsek is megbékélt vele, de 1181-ben meghalt. Utóda Miklós lett, majd 1185-től 1203-ig Jób. 1184 táján meghalt Béla felesége Anna is, aki 14 éves házasságuk alatt hét gyermekkel ajándékozta meg, közöttük az első, Imre és a harmadik, András apjukat követték a királyi trónon. 1186-ban Béla Capet Margitot, II. Fülöp Ágost francia király testvérét, II. Henrik angol király özvegyét vette feleségül, de házasságukból gyermek nem született. 1192-ben Béla király elérte, hogy I. László magyar királyt Gergely bíboros pápai követ jelenlétében szentté avatták.
Béla király új püspökséget nem alakított, de három új szerzetesrend gyökerezett meg Magyarországon uralma alatt: a ciszterciek, a premontreiek és a johanniták.