2098 Pilisszentkereszt Pilisszántói út 5.

​Telefon: +36/309824623

E-mail:   info@edenroseapartman.hu

  • Facebook Basic Black

© 2017 Eden Rose Apartman

Bazilika

Esztergom, Szent István tér 1.

Nyitva tartás:

Templom
Nyári időszámítás (márc. 27 - okt. 29):
8:00 - 18:00
Téli időszámítás:
8:00 - 16:00

Altemplom  (belépőjegyet legkésőbb zárás előtt fél órával adnak ki)
márc. 01 - okt. 31: 9:00 - 17.00 ó
nov. 01 - febr. 28: 10:00 - 16.00 ó
dec. 24: zárva 

Kincstár  (belépőjegyet legkésőbb zárás előtt fél órával adnak ki)
márc. 01 - okt. 31 : 
9:00 - 17.00 
Nagypénteken és Nagyszombaton zárva
nov. 01 - jan. 05:
H:zárva
K-P: 11:00 - 16.00
Sz-V: 10:00 - 16.00 
dec. 24: zárva 

jan. 06 - febr. 28: a Kincstár zárva tart

Panoráma terem  (belépőjegyet legkésőbb zárás előtt fél órával adnak ki)

április 01 - október 31.: 
9.30 - 17.30 
Amennyiben a Kupola kilátó a jó időjárásra való tekintettel a megjelölt nyitvatartási időn kívül is nyitva tart, a Panoráma terem ezen nyitvatartáshoz igazodik.

Kupola kilátó  (belépőjegyet legkésőbb zárás előtt egy órával adnak ki)

A Dunakanyar bejáratánál, mielőtt a folyam a hegyeket átvágva végleg délre fordulna, rövid szakaszon Északnak veszi az irányt. Itt, a folyó jobb partján magasodik a Várhegy, és rajta az ország legnagyobb temploma, az Esztergomi Bazilika. A város nemcsak a magyar államiság megszületésének volt tanúja, de első királyunk az esztergomi székesegyházat tette az ország főtemplomává és püspökét a magyar egyház prímás-érsekévé emelte örök időre. E méltóságára és tisztére figyelmezteti a látogatót az oszlopcsarnok feletti latin felirat is:

FEJE, ANYJA ÉS TANÍTÓJA A MAGYAR EGYHÁZAKNAK

Az érsek közjogi státusza meghatározó volt a város fejlődésére is, a főpapok vagyonuk tekintélyes részét fordították Esztergom fejlesztésére, egészségügyi, oktatási és szociális beruházásokra. Művészetpártoló tevékenységüknek köszönhető az a műkincsgyűjtemény, amelynek töredékes maradványát tekintheti meg a látogató a székesegyházban, a Kincstárban és a Keresztény Múzeumban.

Az esztergomi Várhegy első székesegyházát Szent István király építtette a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére. A háborúkkal és várostromokkal terhes évszázadok a nyomát is eltörölték az egykori „Szép templomnak", amely méltó párja lehetett a párizsi Notre Dame bazilikának.A mai katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben, szerette volna, ha Esztergom ismét az ország egyházi központjává emelkedik. A dómba lépve a monumentális méretek nyűgözik le a látogatót. Az oltárkép Michelangelo Grigoletti munkája, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra készült oltárképe.

   Az altemplom több száz sírfülkéjében a Bazilika építői és főpapjai nyugszanak. A látogatható részben került elhelyezésre Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak valamint Hunyadit kormányzóvá választó és három magyar királyt is koronázó Széchy Dénes érseknek síremléke.A prímások sírboltja az esztergomi érsekek temetkezési helye. Végakaratának megfelelően itt helyezték örök nyugalomra a hősiessége miatt világszerte elismert hercegprímást, Mindszenty Józsefet is.

A templom felszentelésére írt Esztergomi Misét 1856-ban maga, Liszt Ferenc dirigálta.

A templom baloldali kápolnája eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készült 1507-ben. Csodával határos módon túlélte a török megszállást majd a többszöri várostromot, és az új székesegyház építésekor 1823-ban Packh János építőmester 1600 darabra szedve, 180°-kal elfordítva, beépítette az új főtemplomba, megmentve ezzel az eljárással az utókornak Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját.

A templom épülete helyet ad Közép-Európa egyik legnagyobb egyházi műtárggyűjteményének is, a Főszékesegyházi Kincstárnak, ahol királyain koronázási szertartásához kapcsolódó eszközökben is gyönyörködhetünk.

Az egyházi szertartásokhoz használt liturgikus eszközök általában a templom sekrestyéjében kerültek elhelyezésre, innen vették elő használatra. Székesegyházakban, ahol a felszerelés minőségében, kivitelében tükrözi a hely rangját, ezt az őrzőhelyet kincstárnak nevezték. Eredetileg a kiállított összes tárgyat istentiszteleti és ájtatatossági használatra szerezte be az Egyház. Megszenteltségükön kívül művészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig megkülönböztetett gonddal őrizték. A múzeumi jelleg kialakítása csak Simor János prímás által, 1886-ban vált lehetővé, aki ezeket a műkincseket a látogatók számára megtekinthetővé tette. A kincstárat mindig az esztergomi káptalan felügyelte, s e testület gondosságának köszönhető, hogy a tizenháromszor költöztetett, menekített, többször megrabolt műkincs együttes alkotja ma Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgygyűjteményét. 

 

Királyi vár

Esztergom, Szent István tér 1.

Vármúzeum nyitvatartási idő:

November 1 - Március 31.

10:00 - 16:00

Április 1 - Október 31.

10:00 - 18:00

Hétfő

zárva

Információs vonal:

+36 33 415 986

Esztergomot ma is kellemessé és városiassá tevõ elemek a római kortól kezdve állandóan lakókat vonzottak erre a Kelet- és Közép-Európa között közlekedõ kereskedõk útvonalán mindig kikerülhetetlen helyre. Piacáról már a korai középkorban megemlékeznek a Regensburg és Prága felé tartó arab kereskedõk, s helyzete, jelentõsége magától értetõdõvé tette, hogy a honfoglaló magyarság fejedelmi törzse igényt tartson rá. Ez idõtõl veszi kezdetét a Várhegy mindmáig folyamatos történelme, amely mintegy magába sûríti Magyarország történelmét is.

971 táján került a fejedelmi trónra Géza, aki az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül. Itt született István király. A fejedelmi vár elsõ temploma a Szent István protomártír templom lehetett, amely a Passauból érkezett térítõk tevékenységére vezethetõ vissza.
István Király idején a vár a király legfontosabb székhelyévé válik.

A XI. század elsõ évtizedében, a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelyül ugyancsak az esztergomi várat, a várhegy északi részét kapja. Szent Adalbert tiszteletére bizonyára már 1010 táján épülni kezd az elsõ székesegyház. István király életében fontos diplomáciai és belpolitikai intézkedések színhelye volt a vár.
Könyves Kálmán idejétõl kezdve, a XII. század végéig Esztergom jelentõsége ismét megnõ, állandóan királyi székhelyként szerepel. 1147-ben itt fogadja II. Géza a keresztes haddal a Szentföldre tartó
III. Konrád német császárt és VII. Lajos francia királyt.
1189-ben, III. Béla uralkodása idején, ugyancsak a Szentföldre tartva, I. (Barbarossa) Frigyes német császár vonul át Esztergomon.
A XII. század folyamán újjáépült a Szent Adalbert-székesegyház. A templom nyugati részét ezután építették: fõkapuja, a Porta Speciosa 1183, Jób érsek hivatalba lépése és 1196, III. Béla halálának éve között készült el. III. Béla idején újjáépült a királyi palota.
1198-ban Imre király lemond a várról az érsek javára. Ekkor indul meg az a folyamat, amelynek során Esztergom királyi székhelybõl érseki várossá alakul.

1241-42-ben a spanyol Simon ispán sikeresen tartotta magát a királyi várban, miközben a tatárok a királyi várost elpusztították. Ennek nyomán 1249-ben IV. Béla egy idõre a várhegy jól védhetõnek bizonyult falai közé telepíti a királyi város polgárságát, ugyanekkor végleg lemond a királyi palota használatáról az érsek javára.
A XIV. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban és az oligarcháktól a vár is sokat szenvedett.
1301-ben Németújvári Iván bán foglalta el.
1304-ben Vencel cseh király vette be ostrommal, fosztotta ki és tartotta egészen 1307-ig.
A várhegy épületeit nagy károk érték e viszontagságok során, s maga a Szent Adalbert-székesegyház is csak Telegdi Csanád érsekségének (1330-1349) kezdetén állt közel a befejezéshez.
1403-ban Zsigmond király, 1440-ben I. Ulászló ismét ostrommal vette be a várat, amit nyilván újabb építkezések követtek.
1450-53 között Széchy Dénes érsek (1450-1464) építtette újjá a székesegyházat, majd utóda, Vitéz János (1465-1472) kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával. Bonfini történeti mûve szerint “a várban tágas ebédlõtermet emelt, az ebédlõterem elõtt pedig vörös márványból fenséges, emeletes folyosót építtetett. Az ebédlõterem végéhez a Sibillák csúcsíves boltozatú szentélyét csatoltatta, ahol valamennyi Sibillát megszámlálhatjuk.
Az ebédlõteremben nemcsak sorban valamennyi magyar király, hanem szittya õseik is láthatók. Továbbá csináltatott melegvizû és hideg fürdõket, meg kettõs kertet, melyet tornácokkal ékesített, felül pedig folyosóval koronázott. Ezek között pedig a sziklánál kerek tornyot emelt, melyet különféle termekre és szobákra osztottak, fent pedig változatos ablakok díszítettek, s amelyben kápolnáról is gondoskodott. Majdnem mindig itt lakott maga is, mert ez a Duna fölé emelkedvén, kellemes kilátást és a kertektõl eredõ gyönyörûséget nyújtott, a hely pedig bölcselkedésre és szemlélõdésre felettébb alkalmas.”
Estei Hyppolit (1487-1497) érseksége idején, majd az özvegy királyné, Beatrix beköltözésekor tovább folyik a reneszánsz palota építkezése, amelyet Bakócz Tamás (1497-1521) és Szathmáry György (1521-1524) érsek is folytat. A mohácsi vész után alapvetõen megváltozik az esztergomi vár jellege: ha eddig a reneszánsz székhely kialakítása volt a cél, most az erõdítési munkák válnak egyre sürgetõbbé.
1543-ban a vár a török kezére került.
1595-ben a királyi seregek visszaveszik a várat, amely 1605-ben ismét török kézre kerül.
Valószínûleg ekkor töltötték fel földdel a királyi palota helyiségeit. 1683-ban a töröktõl való visszafoglalás után, majd nem sokkal késõbb 1706-ban, amikor Rákóczi kurucai veszik be, újabb ostromokat szenved a vár.
1761-ben Mária Terézia visszaadja a várat Barkóczy Ferenc érseknek (1761-1765). Azonnal nagyszabású tervek készülnek a várhegyen felépítendõ barokk fõpapi rezidencia számára, s megindulnak az elsõ romeltakarító munkálatok. A középkori épületmaradványok nagy részét ekkor bontják el. Rudnay Sándor érsek (1819-1831) idején kezdik el a mai székesegyház épületét.
1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására.
Az ásatás Lepold Antal kanonok és Gerevich Tibor professzor irányításával folyt, s a még napjainkban is példamutatónak számító helyreállítást a Mûemlékek Országos Bizottságának építésze, Lux Géza végezte. Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor.

Prímási Palota, Keresztény Múzeum

Esztergom Mindszenty tér 5.

Nyitvatartási idő:

szerda-vasárnap 10-17 óráig
hétfő, kedd zárva

2017. Május 26-tól látogatható az Erdélyi Zsuzsanna Gyűjteményünk állandó kiállítása péntek, szombat és vasárnap 9-16 óra között
(helyszín: Szent Adalbert Központ II. emelet. Esztergom, Szent István tér 10.; bejárat az épület főkapuján, illetve a Bazilika felőli hídon át)

Keresztény Múzeum állandó kiállítását a Prímási Palota második emeletén látogathatjuk meg. Ebben az épületben található a múzeum anyagán kívül a Prímási levéltár és a Simor-könyvtár állománya is.

 

Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, több évszázad európai és magyarországi emlékeivel. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyagainak köszönhetően Magyarország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, és így szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát.

 

A Keresztény Múzeum gyűjteménye rendkívül sokoldalú. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény,illetve  gazdag az iparművészeti és a több mint 5000 lapból álló  grafikai gyűjtemény is.

Duna Múzeum

Esztergom, Kölcsey út 2.

Nyitvatartási idő:

Február 1. – április 30. között:10:00 - 16:00 óráig, kedd kivételével minden nap. (téli nyitvatartási rend)

Május 1. – október 31. között:09:00 - 17:00 óráig, kedd kivételével minden nap. (nyári nyitvatartási rend)

November 1. – december 31.:10:00 - 16:00 óráig, kedd kivételével minden nap. (téli nyitvatartási rend)


 Rendkívüli nyitvatartás ünnepnapokon:

  • Húsvét Hétfőn és Pünkösd Hétfőn rendes nyitvatartás szerint várjuk a látogatókat.

  • Húsvét Vasárnap, Pünkösd Vasárnap, November 1-én, Karácsonykor (December 24-25-26.) és December 31-én a múzeum zárva tart.

  • Minden hónap első szombatján, valamint a nemzeti ünnepeken ( Március 15., Augusztus 20., Október 23.) a múzeum díjmentesen látogatható.

Telefon: +36 33 500 250

Kapuit 1980-ban nyitotta meg Esztergomban, az 1730 táján épült szép, barokk Káptalan-épületben. Elegáns, de hagyományos koncepció szerint felépített első állandó kiállítása húsz évig szolgálta a Duna és a magyar vízgazdálkodás iránt érdeklődő látogatókat. Az idő azonban eljárt felette. Így került sor 2001-ben gondos szakmai felkészülést követően megújítására. A jelenleg is látható kiállításunk megalkotásánál a legnagyobb gondot arra fordítottuk, hogy érdekességével, áttekinthetőségével, interaktivitásával maradandó élményt és ismeretekben való gyarapodást nyújtson. Mindezen szempontok mellett szemünk sarkából szüntelenül a játszani és szellemileg felüdülni vágyó gyerekek, fiatalok igényét figyeltük. Elsősorban őket és a fiatalos szellemű felnőtteket, de még a sérült embereket is igyekeztünk szolgálni. Ez a hitvallás irányítja múzeumpedagógusaink és teremőreink munkáját ma is.

Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum
2500 Esztergom, Kölcsey utca 2.

Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum

Nyitva tartás:

Május-október: 9-17 óráig

November-április: 10-16 óráig

Szünnap: kedd

Babits Mihály Emlékház

Esztergom, Babits Mihály utca 11

Nyitvatartási idő:

Ez a kis házacska volt Babits Mihály költő nyaralója. Minden ide látogató kedves vendég megcsodálhatja  a költő  bútorait, berendezési tárgyai, művei,kéziratait,  fotókat a családjáról és a barátokról.  A tornácon egy autogramfalat is találunk, amit a költő híres barátai, ismerősei, ide látogató vendégei láttak el kézjegyükkel.

Belvárosi Kálvária Kápolna

Esztergom, Kálvária-hegy

A kápolnához tizennégy stáció terméskő alapon nyugvó téglafülke vezet, mindegyiken kis tábla jelzi a keresztút aktuális számát. A kálvária különlegessége a változatos megjelenítésű szenvedés-történet ábrázolásában rejlik, a kis fülkékben a keresztút jeleneteit ábrázoló, mozgalmas, életszerű, festett szobrok láthatók.

Az esztergomi belvárosi Kálvária-kápolna a Vaskapu nyugati lejtőjén festői környezetben, az úgynevezett Kálvária hegy tetején áll. A kápolnához tizennégy stáció terméskő alapon nyugvó téglafülke vezet, mindegyiken kis tábla jelzi a keresztút aktuális számát. A kálvária különlegessége a változatos megjelenítésű szenvedés-történet ábrázolásában rejlik, a kis fülkékben a keresztút jeleneteit ábrázoló, mozgalmas, életszerű, festett szobrok láthatók. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak. A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére 1823-ban épült klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából Packh János tervezte. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület valódi értékét a tájban való elhelyezése jelenti. A kápolna görög kereszt alaprajzú, egyszerű nyerstégla falazású, különleges bensőséges hangulatot sugárzó épület. A háromszögben végződő négy egyforma homlokzat oromzatán gúlasisakos torony magasodik az ég felé. Különlegessége, hogy a főhomlokzati oromzat közepén mélyített keretezésű „ökörszem-ablak” látható. Az alatta lévő egyenes záródású kaput lunettában végződő, bimbós díszítésű keret fogja közre. A lunetta hajdani festményéből ma már sajnos csak színtöredékek vehetők ki. Az ajtó gerendázatán az építkezés idejét római számokkal jelezték.

Sötétkapu

Esztergom, Várhegy

Az esztergomi Sötétkapu egy több mint 80 méter hosszú átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt, amit a bazilika elé építettek. Az egyik végében az Ószeminárium, a másikban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar áll. Az alagút követi a keleti várfal előtti egykori sánc vonalát. Az alagutat 1824-ben Rudnay Sándor készíttette, a Bazilika építésekor klasszicista stílusban. Szerkezete boltozott, nevét pedig a megfelelő világítás hiánya miatt kapta. Feladata a kanonoki házak és a papnevelde közti rövidebb összeköttetés volt, egyúttal biztosította Szentgyörgymező városrész gyors megközelíthetőségét is. Kétoszlopos bejárata fölött az építés emlékét őrző vörösmárvány táblán ez áll: PRINCEPS PRIMAS ALEXANDER A RUDNA MDCCCXXIV – Rudnay Sándor hercegprímás 1824.
A Bazilika építésekor a Várhegyet mesterségesen feltöltötték, keleti irányba egy enyhe lejtést adtak neki. Mivel a Sötétkapuból óriási boltíves pincerendszer nyílik, így nem kellett feltölteni a teljes dombot.
A Sötétkapu volt a fő helyszíne az 1956-os forradalom esztergomi eseményeinek.
Az alagúton 2006 óta engedélyezett az egyirányú gépjárműforgalom a belváros felé. Ugyanekkor, a bazilika felszentelésének 150.évfordulójakor készült el a

díszkivilágítás, a Szeminárium felőli bejáratot teljesen felújították, és ide helyezték az 1956-os emléktáblát az alagút belsejéből, valamint egy új domborművet avattak a forradalom ötvenedik évfordulóján.
Ma a Sötétkapu környékén parkolók vannak kialakítva a Bazilikába, és a Szent Adalbert Központba érkező látogatók számára.

Szent Anna templom

Esztergom, Rudnay tér 9.

Az anekdoták szerint Rudnay Sándor érsek, bíboros, hercegprímás a templomot a Bazilika kisebbített másaként építtette. A szerzőséget korábban Kühnel Pálnak tulajdonították, de Rudnay érsek Packh Jánost bízta meg a templom tervének elkészítésével. Az 1828-ban megkezdett építkezés az érsek halála miatt csak 1837-ben fejeződött be, de még 1831-ben az érseknek volt lehetősége megáldani a nagyjából elkészült templomépület nagykupolájának keresztjét.
A templom alaprajzának érdekessége, hogy teljesen kör alakú. A hajó fölött magas kupola emelkedik, míg a kupola két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amelyhez márványlépcső vezet és előtte két, egyenként 2,5 méter magas, angyalt ábrázoló kőszobor található. A templom ezüstből készült makettja is megtekinthető, amelyet Obisits Mihály kanonok ajándékozott 1913-ban.
A márvány főoltár képe Szent Annát, Joachimot és a Gyermek Máriát ábrázolja, Hesz Mihály alkotta 1829-ben. Szűz Mária életét  dombormű örökíti meg, míg három falfestmény Szent Anna életének főbb eseményeit nyolc ábrázolja, képenként tizenöt négyzetméteres méretben.

1900-ban külső renoválást végeztek a műemlék templomon, és ugyanekkor Vaszary hercegprímás költségén Stornó Ferenc művészien a belső teret újította fel. Az 1980-as években a fő és mellékkápolna vörösrézfedést kapott, az ácsszerkezet megvastagításával egy időben. A munkálatok után, 1902-ben Kohl Medárd püspök szentelte fel és1937-ben az egyházi főhatóság a belvárosi plébániából diszmembrálva alakította ki a mai Szent Anna plébániát.

Mária Valéria híd

A Mária Valéria híd Duna-híd az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között áll, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél. A helyiek 2001-ig csak Csonkahídnak nevezték.

 

Mária Valéria híd Duna-híd az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között áll, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél. A helyiek 2001-ig csak Csonkahídnak nevezték. Hossza 514 méter. A határátkelőhely a szlovák hídfőnél volt.
A hidat Feketeházy János tervezte, és 1893-ban a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni, miután az érsek lemondott a vámszedési jogáról. Az eredeti, öt nyílású, 496 méter hosszú acélhidat két és fél év alatt építették fel. Először 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyen a kormány több tagja is részt vett. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A hídszentelést Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte. Esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. Felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, ami nagyon könnyűnek mondható. Az építés iratai fennmaradtak, ezekből tudjuk a munkák előrehaladásának gyors ütemét. A két műszaki ellenőr – Éltető Ákos és Pischinger Gyula – hetente készítettek rajzos jelentést. A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el.
1919-ben a párkányi oldalon lévő szélső nyílást légionáriusok lerombolták, ám ezt 1927-re kijavították. Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok a három középső nyílást felrobbantották. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók voltak.

 

Először 1964-ben ült össze a Magyar-Csehszlovák Közlekedési Albizottság, hogy megvitassa a híd jövőjét, de sem ekkor, sem az 1987-ig lefolytatott számos tárgyaláson nem született döntés az újjáépítésről. Az 1980-as évek közepén civil kezdeményezésre létrehozták Esztergomban és Párkányban is a Hídbizottságot. Évtizedes munka után sikerült elnyerni az uniós Phare-program támogatását. 1998-ban jött létre miniszteri szintű megállapodás, és végül 1999. szeptember 16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás. A beruházás 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót tett ki, a többi pénz a felhajtó- és bekötőutak építésére, és a vámházra ment el. Felvetődött, hogy megváltoztatják a híd nevét „Barátság” hídra, hogy a híd neve ne utaljon az Osztrák–Magyar Monarchia-beli időkre, de végül az ötletet elvetették.
Az építkezés 2000 októberében kezdődött. A két épségben megmaradt parti nyílást felújították, a felrobbantott hármat újra gyártották. Az eredeti 7,2 méteres űrszelvényt az új előírások szerint 9,5 méterre emelték a szlovák fél kérésére. Az új híd ívesebb lett a korábbinál, így azonban vasúti forgalom lebonyolítására nem alkalmas. (A hidat azért építették ívesre, mert még nem volt tisztázott a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye). Ekkor alkalmazták először azt a technikát, amely segítségével a hídelemeket a parton szerelték össze, majd uszályokon szállították a helyszínre, és hidraulikával emelték helyére egy órai munkával. Az utolsó – 603 tonnás – ív 2001. július 27-én került a helyére. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen, akkori EU-bővítési biztos. Ez volt az utoljára újjáépített híd Európában, amelyet még a második világháborúban robbantottak fel. ……..

 

Esztergomból a Mária Valéria hídon átmehetünk Párkányba, ahol a termálfürdő 9 medencével, hullám-medencével várja a szórakozni, strandolni vágyókat.

1 / 1

Please reload

Esztergom

Esztergom a dobogókő felé vezető úton, a két bükkfa-nyergen át autóval kb. 20 perc alatt érhető el. Tömegközlekedés a két település között nincs. Esztergom Magyarország egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező városa. Fényes királyi személyek, jeles események, gazdag paloták, templomok képét kegyetlen csaták öldöklése, tatár és török hordák garázdálkodása - pusztulás, majd újjáépítés váltakozó képei követik.

A város számos érdekes látnivalót kínál a turistáknak: